Romantika a mindennapokban

Romantikára vágysz, miközben a háziasszonyok mindennapi életét éled? 
Három cekkerrel, a tömött metrón utazol, hogy még időben odaérj a gyerekért az óvodába?

Igazad van, nem jön szembe a királyfi, aki éppen téged keres. 

Mit tehetsz?
Elsőként annyit, hogy szembenézel az igazsággal.  
És ne hidd, hogy nincsen kiút. Változtatni sosincs késő.
Mottó: Királyfi nem létezik, királynő se, tökéletes sincs, de megfelelő lehetséges.

Valamikor, még a múlt században nálunk is elindult a romantikus kisregények kiadása. Nők tízezrei vásárolták, olvasták, cserélték a füzeteket, és a mindennapi robot közepette egy pillanatra elrepültek álmaikba.

Épp egy reklámügynökségnél dolgoztam és azonnal rácsaptam ügyfelünk részére a B/4-es megjelenésekre. Így került be a céghez néhány példány. Nálunk is a munkatársak zöme trendi fiatal volt, akik a későig tartó munka után, még beugranak egy italra, akik mindig mindenkit ismernek, számukra nem jelent gondot egy este izgalmas eltöltése. 

Ugyanezek a fiatalok tervezik a háziasszonyok részére készült termék reklámját, ők próbálják, megérteni éppen aktuális célcsoportjuk motivációját, miközben teljesen elzárkóznak a körön kívüli emberektől, élettől. 

Az egyszerű nyelvezetű, mindig szerelemről szóló és happy endre végződő sztorik népszerűsége, csaknem elgondolkodtatta a reklámtervezőket, és értetlenül álltak azok népszerűsége előtt: "de hát miért nem élik meg a mindennapokban ezeket az érzelmeket, miért olvasva próbálják átélni."

Ma is elképedek, ha eszembe jut. Fenti példámat hoztam fel erre, hogy amint a háziasszony a három cekkerrel, a tömött metrón utazik, hogy még időben odaérjen a gyerekért az óvodába, vajmi ritkán jön vele szembe a királyfi a cipellővel, hogy éppen őt keresi. És a munkahelyen sem csókol a nyakába az igazgató gyönyörű szemű, jóképű, magas fia, hogy egy pillanat alatt a medencés villájába repítse. Nem marad más tehát neki, mint hogy a romantikus sorok elrepítsék a mindennapi gondok világából. 

És igen sokan élik le úgy az életüket, hogy nem sugdosnak szerelmes szavakat a fülükbe, és kezüket sem szorongatja senki, de még az új ruhát, vagy frizurát sem értékelik. Társtalanul, vagy párjuk mellett magányosan szeretetlenül, szerelem nélkül.

Maradjon tehát a romantikus füzet, vagy nyomjuk el magunkban minden vágyunkat. 

Mindegy melyik utat választjuk, mindig mi veszítünk.

Köszönet: Gerd Altmann képe a Pixabay -en